Üdv mindenkinek és főképp az alapítóknak, akik meghívtak ide is! Köszönöm nektek. Ezt a fajta felületet még nem használtam sosem, bár régi bloggertársaimtól sok jót hallottam róla régebben is, de valahogy nem volt türelmem ezt is kipróbálni (persze most már sajnálom). Sajnálom, mert amikor a Fényképezem Magyarországot blogomat önállósítottam, egész pontosan kiléptem egy közösen építettből, akkor a létező legnehezebbet választottam a freebloggal. Ezt kellett volna, és akkor most milyen könnyen lennék! No de a vérbeli blogger feltalálja magát és megtanulja az újat, a szokatlant ha szeretne közölni valamit régi és új ismerősökkel. (közben míg ezt írom próbálkozom a szerkesztőfelülettel is) fotó: Balatonmária_Nyugati-övcsatorna_2013. július
Pár szót rólam, magamról, és főképp arról miért vagyok itt erre ilyen ritkán. Az élet olykor új helyzeteket teremt. Nálam ez kb. 10 évente jön elő. És ez a váltás most, egy jó éve történt. A munkahelyemen belül egy teljesen új területre kerültem, ami önként, de kissé muszájból történt. Azóta eltelt 16 hónap, és én egyáltalán nem bántam meg a döntésemet. Az eltelt időben sokfelé jártam, és járok a mai napig, sok mindent dolgoztam. Szorosabb kapcsolatba kerültem a vizekkel, amik jelen esetben források, patakok, megfigyelő kutak, és nagy ritkán egy – egy kisebb tó. Hegyek között járok, és szerencsére időnként a hegyeket belülről is járhatom, eredeti szakmámnak megfelelő munkák végzésére kapok megbízásokat. Szóval nem unatkozom, úton vagyok állandóan, és útközben. Renegeteg szépet (néha kevésbé azt) látok, ezeket pedig megörökítem, lefotózom, mert van rá mindig pár pillanat.
Sajnos a Balaton teljesen kiesik ebből a körből. Ott nincs dolgom – egyelőre. Mert minden változik, a helyzetek leginkább, és amilyen a jelenlegi, lehet egyszer csak egy Balatonba betorkolló patak partján találom magam….
Az idővel vagyok sokszor és leginkább hadilábon, mert sok időm elmegy az utazással akkor is, ha éppen itthon vagyok. Ha az országban valamerre, akkor meg azért. Mert járom a Mecseket, a Felső-Mátrát és a Parád-Recsk medencét Palócföldön, Borsod régi bányavidékeit és néha másfelé. Az utóbbi időben az írás sem megy, talán majd télen – mondom én most. Addig fotókkal, pár sorral jelentkezem néhanap és ahogy időm engedi szeretnék áthozni ide pár dolgot. Első sorban a “Jer, nézd a Balatont!”
Jer, nézd a Balatont!
Baráti üdv mindenkinek aki olvasott: sasó
Post Balatoni WiW 
A Fotósulira, a Jer nézd a Balatonra és a legújabbra, a Hegyi tudósító jelentésére gondoltam. Persze nyomon követtem a munkásságodat azokon a linkeken is amiket beszúrtál egy-egy bejegyzéshez és látom, hogy te több közösségnek is alkotó tagja vagy.
Ha így gondolod Karcsi, akkor nagyon szívesen közzéteszem ezeket, és az újabb dolgokat is. A több közösségről….. hát kissé külső “C” vágányra raktam párat (és itt a felsőfokonra gondolok – várakozó álláspont van………)
Szerintem nem nagyképűség azt állítani, hogy a balatoniwiw ez a nem igazán nagy, de annál lelkesebb közösség több, értékes művésznek adta meg a kezdő lökést és Saso te is közöttük vagy. De cáfolj meg, ha nem innen jött az ötlet az önálló blogger élethez.
A balatoniwiw valóban rengeteget segített, de én már előtte is sok blogot írtam, itt sokat csiszoltam azon a “gyémánton” !
Nagyon szép könyv a Jer, nézd a Balatont. Emlékszem, hogy úgy rendelted meg, nálunk még a múltkor
láttam a könyvtárban kapható. Nem néztem meg az árát. Sok oldalt megosztottál velünk. Nagy élmény volt.
Öröm lesz újból felidézni.
Nézem a Balatont: és meg kell állapítsam a Szépkiláó kilátása, mit sem vesztett varázsából:)
Telepy Károly pontosan ott állt ahol mi is szoktunk :D