FOGADJ ÖRÖKBE, TAPOLCA


FOGADJ ÖRÖKBE, TAPOLCA

Városok közt édes csoda,
tiéd szívemnek mosolya!
Adjál otthont, adjál hazát,
új verseim összes szavát!
Hajnalonként te ébresszél,
légy szerelem és fényes szél,
reményeim táltos kedve!
Férjek bele szép szívedbe!
Csók-tájadon megpihenni,
hegyek szeretője lenni,
ó, Tapolca, nem kell egyéb,
ringass el a vágy tengerén!
Meghaltam már több mint százszor,
volt, hogy téltől, máskor nyártól,
álom lettem, ének, vadló,
hozzád megyek, kell egy ajtó!
És belépek, megölellek,
könnyé válnak sejtek, selymek,
tőled kell a kenyérmorzsa,
fogadj örökbe, Tapolca!
————————————————–

Advertisements

5 thoughts on “FOGADJ ÖRÖKBE, TAPOLCA

  1. Tapolca a legkellemesebb csalódás, minden évben visszajárok, a malom-tó és környéke már, már mesébe illő. Méltán szedted versbe Béla ezeket a szép élményeket.

  2. Ráncba szedtem szerkesztéssel :-) A múlófélben lévő oldalunkról másoltam ide, de már itt szerkesztettem át a képközöket. Amúgy szeretem, ha egy kis kötőjellel elkülönítem a képeket, versszakokat, nehogy egy másik rendszerben összeolvadjanak. Itt ellenkezőleg történt, szétnyitódtak.

  3. Majd kicsit ráncba próbálom tenni (a képek közötti közöket egységessé tenni), ha megengeded! Hogy hogyan még nem tudom (meg, h mikor) de utóbb elmondom, illetve kátni fogod! :)

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s