(Elsőként nektek, itt és most: mielőtt a kiáltvány kikerül a nagyközönség elé. Várom észrevételeiteket!)
Akár jó, akár rossz évet zárjon a Balaton, nem szabad rá úgy tekinteni, mint holmi nyerőgépre, melybe bedobtunk némi pénzt.
Azt viszont csak támogatni tudjuk, hogy a Balatont és környezetét, mint termékek és szolgáltatások piacát fogjuk fel, amennyiben ezt nem elitista módon tesszük.
Ugyanekkor – ezért is – meg kell őrizni a szabadstrandokat! Újra meg kell mutatni az embereknek mindazt, ami a Balatonon és környezetében még szabadon elérhető. És itt és most felejtsük el az ingyenesség említését! Mert egy rom, a kilátó, az emlékhely, templom, erdőszél, tisztás, természeti, és réges-rég, vagy újonnan épített értékeink eléréséért tenni, utazni kell.
Hála a jó időnek, a kedvező vízállásnak, a sok programnak, az Erzsébet utalványnak és a minőség, ha nem is lépten-nyomon, de tapasztalható javulásának a főszezonban a Balatonnál pityegtek a pénztárgépek. Kasszazáráskor derül ki mennyi volt a haszon, hogy megérte-e, a befektetett munka, energia és idő? S ha most nem, vagy alig, akkor mi lesz jövőre, ha a mostani – évek óta várt – kiemelkedőnek mondható főszezon bármelyik eleme nem áll majd esetleg rendelkezésre? Akárhogyan is legyen, a Balaton szezonfüggőségén bizony sürgősen változtatni kell! Kellene, kellett volna, évek óta…
Várhatólag, a Balaton időjárásnak kitettségéről és a szezonhosszabbításáról, még sokan, sokat fognak beszélni a közeljövőben is. Meglehet ugyanis, hogy aki panaszkodik, az egyrészt a rá, mint vállakózóra háruló közterhek enyhítésében, másrészről valamilyen állami támogatásban reménykedik. (Tegyük hozzá – nem mellékesen – az idegenforgalmi adó Áfájának csökkentése nem ördögtől való gondolat.)
Hogy végül ki mit fog tenni ennek érdekében, meg nem mondhatom, de van egy jóslatom (vízióm).
Lesznek, akik belátják, foglalkozzanak is bármivel a Balaton környékén a turizmussal valamilyen összefüggésben: nem elég, ha maguk a legjobbat, a legtöbbet adják, s mindezt versenyképes, árakon, amíg nem veszik pártfogásukba környezetük látnivalóit.
A Balaton szűkebb és tágabb környezetében, ezernyi, minden időben programszámba vehető csodás hely csábítana kirándulásra, ha ezekkel foglalkozna is valaki. Nem mondom, hogy nem lelhető fel egy-két mondatban, itt-ott, ezek említés szintű leírása. De állítom, ha tudnának is ezekről a Balatonhoz látogatók (ha kimondottan és kiemelten erre csábítanák őket), bizony meg is keresnék e helyeket. Most jobb, ha nem is próbálkoznak ezzel, mert e csodák gyakran ebek harmincadjára kerülve várják végzetüket. Jobb időket látott – már inkább csak madarak, és vadak látogatta -, legendák övezte, méltatlanul elfeledett kultúrhelyeink ezek.
Kimondani is szörnyű: az utoljára a Kádár-korszakban megerősített, rendbe tett – gyakran Árpád kori – romok, elcserjésedett, gazos gazdátlansága, nem hívogató. De még így is vonzza a csodakeresőket, akik egyre többen lehetnének minden évszakban, ha kedvet kaphatnának ehhez.
Ha minden balatoni csodás helynek lenne egy (vagy több) mentora, nagykövete, ha az adott hely valamelyest rendbe lenne téve, ha mindegyiknek, évente lenne egy piknikkel egybekötött ünnepe, talán más lenne a helyzet. Példának okáért a siófoki vállakózó és a siófokra érkező együtt megismerné meg, kedvelné meg Siófok tágabb környezetét, hogy aztán a kaland végeztével ismét egymásara találjanak Siófokon. (Ha most megkérdezném, hogy tavasszal, ősszel, nyáron borús, vagy hideg téli napokon hová érdemes a „Balaton fővárosa” körül kirándulni, vajon ki hány helyet tudna felsorolni? És nekem ne mondja senki, hogy „nem ezért járnak ide” az emberek. Bizony a wellness és a vacsora is jobban esik egy fél napos túra után és még bicikli, robogó is kölcsönözhető…)
A helyi termékek, az egy-egy különleges helyhez köthető, ott kóstolható egyszerű, de rafinált ételek és italok piknikei, száz meg száz, arany betűvel a naptárba írható apró programot jelenthetnek a főszezonon kívüli időszakban is. Igen is, trendi dolog lehet a közeljövőben balatoni csoda piknikekre járni, mozogni, a természet, a múlt örökségéit kutatva jókat inni és enni, hasonszőrűekkel megismerkedve, lepedőkre telepedve egy-egy rögtönzött, a hely egyediségéhez illő koncertet meghallgatni… Ugye ez nem elképzelhetetlen?
Tovább kutatjuk hát a Balaton 1000 csodáját! A már bemutatottaknak pedig, megkeressük a hozzájuk méltó, hozzájuk illő, értük tenni akaró patrónusokat is. S ha mindezzel megvagyunk, év végén már csak elő kell vennünk a naptárat, hogy megtöltsük alternatív programokkal a jövő évi hétvégéket és jeles napokat.
Hozzuk újra divatba 1000-el a Balaton környékét, a piknikeket, a csodakeresést! Kezdjük azzal, hogy legyintünk a csodavárókra. Igen is, a Balatonnak ezernyi szabad kötése van és hisszük, hogy lesznek, akik pont ezeket a csatlakozási pontokat keresik vendégként és vendéglátóként egyaránt.
Mi megmutatjuk hát, mi nem kerül pénzbe a Balatonnál. Hogy ti éltek-e a lehetőséggel, csak rajtatok múlik!
Post Balatoni WiW 
Hosszú a film, de megnéztem.Ez “régi” felvétel, a Bujdosók lépcsője és a pihenők ragyogó módon lettek felújítva, de az egész hegyen sok nyoma van ennek a törekvésnek.
Viki a jövőbe látsz, mert az Ivcsek legújabb ötlete, hogy egy-egy balatoni csodát örökbe fogad egy válalkozó, civil, szervezet stb. és gyakorlatilag mentorálja, de erről remélem bővebbet hamarosan Ivcsek elárul nekünk, nem akarom lelőni a poént.
Sok jó ötletem nincsen, de az jutott eszembe, hogy Ausztriában van egy csodálatos vízesés, amely Stájerországban a legnagyobb. Gyakorlatilag egy család magánterületén van, kiskapun lehet belépni a területre – természetesen ingyen és szabadon – de a család figyeli, gondozza a területet. Jó ötletnek tartom a természeti értékek örökbe fogadását. Ha egy-egy területnek van “gazdája”, felelőse, aki figyeli, reklámozza, talán többen felfigyelnek az adott helyre. Magam is már sok újdonságot ismertem meg a BIWIW-nek köszönhetően, és ezért nagyon-nagyon hálás vagyok nektek!!! ;)
Ivcsek for President. Én úgy érzem, hogy a bizonytalansági tényezők, random jelenségek mindig is rendkívül meghatározóak lesznek (kiváltképpen az időjárás, vízállás), de ez mellett egy koncepciózus terv kidolgozása után Step by step haladva komoly eredmények érhetők el. nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek a régen várt erős szezon miatt, félő, hogy jönnek a gengszterek, a lefölözők, a szerencse lovagok, az egynyári növények és Állatok! A Balaton mindenkié én továbbra is ezt szajkózom. A balatoni csodakeresőt és a Béla látogatási naplóinak kiterjesztését, kombinálását ezennel megkezdem.
I agree… :)
Az jó, ha felfedezzük a csodákat, és megmutatjuk másoknak is. Talán aki veszi a fáradságot, hogy hallva egy erdei romról az elmegy oda, attól az embertől nem kell féltenünk azt a csodát. Ez a reményem.
Ugyanakkor attól félek, azok, akik eddig is csak buliból és duhajkodásból mentek el egy csoda helyszínére, azok az új csoda helyszínére is elmennek, merthogy ott még nem törtek össze semmit, nem dobálták szét a szemetet, és nem ordítoztak a szelídebb kirándulók félelmére. Ezzel ez utóbbi szelídek kedvét és örömét rontják el… és egyszer csak nem lesz egyetlen hely sem, ahová el lehet bújni… esetleg csak otthon, de akkor nem lesz senki, aki átvinné a szerelmet a túlsó partra…
Badacsony, Szent György-hegy (“Kasza Béla” esőbálló) 1:0 a vandálok javára. Lásd az alábbi kisfilmet 15’40-tól.
Vandálok mindig lesznek, a Balaton körül. Minél közelebb van egy csoda a parthoz, annál valószínűbb, hogy nem ússza meg a hülyéket. Lám a Te hegyed messzebb van, s mily szerencse. Odáig nem tart ki a részeg lendület, és nagy bulik sincsenek azt az egy amúgy kulturált fesztivált meg kibírja a táj és az értékeink. Nem fog a környék eltömegesedni vagy el diszkósodni. bár pesti vonattal elérhető, csak azok fognak itt leszállni akiknek dolguk van a tájjal, vagy magukkal, akik azért jöttek hogy itt legyenek és EMLÉKEZZENEK IS RÁ MÁSNAP!